Petronella Naplója · külön rovat

Ígéretfigyelő

Ígéret → valóság, dátum szerint követve

Nem minősítünk — a naptár beszél. Minden tétel mellett ott a dátum és a forrás. Ígérve mikor, és mi lett belőle. A szám igaz. Ezúttal is.

⚖️ EZ A ROVAT NEM SZATÍRA. A lap többi része paródia — ez itt nem az. Amit tényként közlünk, azt tényként is értjük, nyilvános, hivatkozott forrásból.
Terület:
Állapot:

🎥 Szembesítés — egy videó, hét állítás, hét ellenőrzés

A forrás: „Boncasztalon" Magyar Péter | NYÍLT SISAK — Magyar Jelen (YouTube), 2026. augusztus 14., 1:08:46. Videó megnyitása↗
Aki mondja: dr. Tóth Máté ügyvéd, energiajogász (a Mi Hazánk köztársaságielnök-jelöltje volt), a műsor vendége.
Amit tudni kell a forrásról: a Magyar Jelen nyíltan pártos, a Mi Hazánk Mozgalomhoz köthető szerkesztőségi irányvonalú médium; a műsor résztvevői a kormánnyal szemben álló oldalról érkeznek. Ez nem teszi eleve hamissá, amit mondanak — de indokolttá teszi, hogy minden számot leellenőrizzünk. Ezt tettük.
Hogyan készült: a videó hangjából gépi átirat készült, majd a lenti idézeteket hangról visszaellenőriztük (két, egymástól független beszédfelismerővel). Minden állítást nyilvános adatokkal vetettünk össze (MEKH, MAVIR, KSH, Európai Bizottság, REKK, Lazard, Global Wind Atlas). A verdikt a számokra vonatkozik, nem a beszélő szándékára.
Amiben a bírálatnak igaza vanMEGALAPOZOTT

A fenti hat pont a számokról szól. De a szélenergia-kritikának van olyan magja, amit a számok igazolnak — és ezt tisztességtelen lenne elhallgatni:

  • A rendszerszintű költség valós és nagy. Az OECD/NEA szerint a szárazföldi szél hálózati szintű rendszerköltsége ~15 USD/MWh 10%-os, és ~27 USD/MWh 30%-os időjárásfüggő részaránynál — szemben a gáz ~0,5, a szén ~1 és az atom ~2 USD/MWh értékével. Ez a különbség nem kerül bele a szokásos LCOE-összevetésbe. Ugyanez a modell 75%-os időjárásfüggő részaránynál a teljes ellátási költséget 67-ről 129 USD/MWh-ra viszi — közel duplájára.
  • A teljes számla sokkal nagyobb, mint a turbinák ára. Sebestyén Géza (BCE/MCC) becslése szerint a 4 GW szél + a szükséges gázerőművek + akkumulátorok + hálózat együtt 4400–5400 milliárd forint. Ezt nyilvános magyar egységárakból nagyságrendileg rekonstruálni lehet (turbina 2000–2500 Mrd, 24 GWh tároló ~940 Mrd, 2 GW gáz 1300–1700 Mrd, hálózat 530–870 Mrd). A szám tehát nem légből kapott.
  • A zsinóráram más, mint az időjárásfüggő áram. Egy atomerőmű kiszámítható, folyamatos teljesítményt ad — a szél nem. Ez az ellátásbiztonság szempontjából valódi, nem retorikai különbség.
  • Az importfüggőség valós. Magyarország nettó villamosenergia-importra szorul; a hazai zsinóráram-kapacitás bővítése emiatt védhető nemzetstratégiai cél.

És egy pontosítás a másik irányba is: ugyanezt a kérdést modellezte a REKK (2024, 12 forgatókönyv). Náluk a fogyasztónak legolcsóbb pálya éppen a 4 GW szél + 12 GW nap + sok tároló, új gázerőmű nélkül (~93–95 EUR/MWh, szemben a gázerőműves ~96–97,5 EUR/MWh-val), és egyik forgatókönyvben sem merült fel ellátásbiztonsági probléma. Vagyis a rendszerköltség valós — de hogy ez a szélenergia ellen vagy mellett szól, azon a szakma sem egységes.

Forrás- és felelősségi kikötés. Az itt idézett mondatok a műsor résztvevőjének saját állításai, az elhangzás időbélyegével; az idézés nem egyetértés. A Petronella Naplója az állításokat nyilvános forrásokkal vetette össze, és az összevetés eredményét külön jelöli. Ha úgy véli, hogy az itt idézett vagy összefoglalt tartalom Önre nézve valótlan tényt állít, írjon a szerkesztőségnek — a kifogást 72 órán belül megvizsgáljuk, és megalapozottság esetén javítunk vagy eltávolítunk; a javítás tényét és dátumát feltüntetjük.

📜 Dosszié — a köztársasági elnök és a tatai sortűz

Miért van itt: Baka Andrást 2026. augusztus 11-én választották köztársasági elnökké (140 igen, 6 nem; a Fidesz–KDNP bojkottálta), hivatalba lépett augusztus 19-én. A megválasztása körüli vita középpontjában az áll, milyen szerepe volt a tatai sortűz ügyében. Itt kizárólag bírósági iratokból és a saját nyilatkozatából dolgozunk — jelzőket nem használunk, a dokumentum beszél. Elsődleges forrás: az Emberi Jogok Európai Bírósága, Korbely kontra Magyarország, kérelemszám 9174/02, nagykamarai ítélet, 2008. szeptember 19. Az ítélet teljes szövege↗
1956. október 26., Tata — mi történtBÍRÓSÁGI TÉNYÁLLÁS

Korbely János százados kb. 15 tisztből álló osztaggal vonult be a tatai rendőrkapitányságra; az udvaron 4–5 lefegyverzett rendőr és 5 civil felkelő volt. Szóváltás után Korbely tűzparancsot adott és maga is lőtt. Kaszás Tamás és Rónavölgyi Béla a helyszínen meghalt, Senkár János a kórházban halt bele sérüléseibe, Balázs István és Fasing Sándor súlyosan megsebesült.

A magyar elsőfokú ítélet szó szerinti tényállása szerint: „Kaszás Tamásnak az volt a szándéka, hogy átadja a birtokában lévő pisztolyt, amikor a vádlott tüzet vezényelt."

A magyar ítéletJOGERŐS

A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-án jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte Korbélyt „több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett" miatt, a genfi egyezmények közös 3. cikke alapján. A büntetést 2003–2005 között töltötte.

Strasbourg, 2008 — és Baka András szavazataDOKUMENTÁLT

Az EJEB Nagykamarája 2008. szeptember 19-én, 11:6 arányban megállapította az Egyezmény 7. cikkének (nullum crimen sine lege) megsértését — mert szerinte 1956-ban nem volt előrelátható, hogy a cselekmény a nemzetközi jog szerint emberiesség elleni bűncselekménynek minősül. Baka András a 17 fős Nagykamara névszerint felsorolt tagja volt, különvéleményt nem írt, és mivel a hat különvéleményes bíró név szerint ismert, a 11 fős többséghez tartozott.

Ezt ő maga is elismerte (2008. október 8., Magyar Nemzet): „Strasbourgban a nemzetközi jognak megfelelő ítélet született, szavazatommal én is ezt támogattam." Ugyanebben az interjúban azt is mondta: „Korbely János embert ölt" — szerinte a vita csak a jogi minősítésről szólt.

Öt bíró különvéleményeA TÖBBSÉG ELLEN

Az ítélet a Bíróságon belül is vitatott volt. Lorenzen, Tulkens, Zagrebelsky, Fura-Sandström és Popović közös különvéleménye szerint a többség érvelése „egyszerűen ellentétes az ügy irataiban lévő bizonyítékokkal és az 1956. október 26-i tatai események történelmi valóságával". Loucaides bíró külön is különvéleményt írt.

Amit gyakran rosszul mondanakPONTOSÍTÁS

Elterjedt megfogalmazás, hogy Baka „felmentette" Korbélyt. Ez így nem pontos — és épp ezért nem is használjuk. Az EJEB nem büntetőbíróság: nem dönt bűnösségről vagy ártatlanságról, és az ítélet kifejezetten rögzíti, hogy nem a kérelmező büntetőjogi felelősségét vizsgálja. Felmentő ítélet nem született: a Legfelsőbb Bíróság 2009. február 9-i felülvizsgálati ítélete (Bfv. X. 1.055/2008/5.) csak a Kaszás Tamás sérelmére elkövetett cselekményt minősítette át „sima" emberölésnek — ez elévült —, a többi sértett vonatkozásában fenntartotta az emberiesség elleni bűntett minősítést és az 5 évet. Baka ebben az eljárásban nem vett részt (akkor a Fővárosi Ítélőtábla bírája volt). Arra sincs dokumentum, hogy magyar bíróként valaha sortűzperben eljárt volna.

Ezért pontosan ennyi állítható — és ennyi elég: Baka András tagja volt annak a strasbourgi többségnek, amely a Korbélyre nézve kedvező ítéletet hozta, ezt saját maga elismerte, és a döntést öt bírótársa a „történelmi valósággal ellentétesnek" nevezte.

A másik strasbourgi ügy — amit róla hoztakDOKUMENTÁLT

2011 végén Bakát a Legfelsőbb Bíróság éléről alkotmány- és törvénymódosítással távolították el, 3,5 évvel a mandátuma lejárta előtt; az új Kúria-elnöki poszthoz bevezetett feltételbe (5 év magyarországi bírói szolgálat) a strasbourgi 17 évét nem számították be, így nem volt jelölhető. A Baka kontra Magyarország ügyben (20261/12) a Nagykamara 2016. június 23-án 15:2 arányban mondta ki, hogy Magyarország megsértette a bírósághoz fordulás jogát és a szólásszabadságot; 70 000 EUR kártérítést ítélt meg. Az ítélet↗

Módszertani kikötés. Ez a dosszié kizárólag nyilvános bírósági iratokra (EJEB HUDOC, magyar ítéletszámok) és a szereplő saját, sajtóban megjelent nyilatkozatára támaszkodik. Jogi minősítést nem végzünk, bűnösségről nem foglalunk állást — ez bíróság dolga. Ahol egy elterjedt megfogalmazás pontatlan, azt jelezzük, függetlenül attól, kinek kedvez. Helyreigazítás: szerkesztőség.
Módszertan: forrásolt, bővíthető kezdőkészlet — nem tartalmazza a program mind a ~240 oldalát, csak a nyilvánosan dokumentált, dátumozható tételeket. Minden esemény a mögé linkelt hírforráson ellenőrizhető. Ahol egy lépést a felek eltérően értelmeznek (pl. közmédia = „függetlenítés" vs. „átvétel"), ott a tényt (mikor mi történt) rögzítjük, az értelmezést nem.

Kereszt-ellenőrzés: egyetlen szerkesztőségnek sem hiszünk a szavára. Ahol lehet, olyan tényt közlünk, amelyet a sajtó egymással szemben álló oldalai egyformán megírtak — ezért találsz a forrásaink között Telexet és Mandinert, 444-et és Origót, HVG-t és Magyar Nemzetet egymás mellett. Amikor egymást utáló szerkesztőségek ugyanazt a tényt közlik, az a legerősebb ellenőrzés, ami létezik. Elsődleges forrást (bírósági ítélet, jogszabály, hivatalos statisztika) mindig előnyben részesítünk a sajtóval szemben.